Felszentelés

Már nem csak látom
 Én értem is a világot
 Nem csak az embert
 Már nem csak látom
 Én értem is a világot
 Nem csak az embert
 A mindenhatóságot
 Nincs test nincs lélek
 Nincs megbonthatatlan egység
 Testem csak hús a csonton
 Mely megváltja öngyilkos álmom
 S ha majd eljő a perc, hogy az életem
 Saját kezemmel bobjam el
 Bűnöm az Isten szemébe köp
 S keserű szívem örök békét nyer.
 A tükörben hóhérom szemét látom
 Bűnös testem felszentelem
 Bűnök mocska a hamis kegyelet
 Új utat vág s mossa kezem
 A birtokolt világ kivet engem
 Hol nincs erkölcs ott nincs remény
 Hol az egyház minden gondolat ellen
 Emberek vérével védi hitét
 Kezemet szívemre teszem
 S elhatalmasodik rajtam egy gondolat
 Életem miden rezdülése
 Mennyiszer bántott meg másokat
 Várom a béke perceit
 Hisz boldog tudom csak akkor leszek
 Ha az élet kegyetlenségeit
 A temető csendje váltja fel