Nyers hát

Megfeszülnek a szíjak
 frissen hasítva mind a hátból
 igába dőlve vak lépteken
 zablát harapni, húzni a hámot
 nyílnak a rögök, léptet az eke
 szorgalmas verset karistol
 minden rímel mindennel
 ha elég mély, nem lesz több hamis sor
 betöretlen lóról
 betört karámajtóról
 fojtogató porról
 lélegzetnyi alkonyról
 nincs több egyforma kör
 nem tart kordában szár
 más ösvényen nem húz többé sár
 állva alva sem nyugszik a dobogás
 heveder hasad a hajnallal
 nyílnak a felhők, tisztára mosnak
 billognak nyoma sem maradhat majd
 állva alva is járni várnak
 mint sosemvolt-régen, nyers lábak
 napot, a holdat, eget, a földet
 utat, a végtelen mezőket
 másképp is lesz majd
 más többé nem hajt
 nincs több egyforma kör